Csaknem 5%-kal emelkedett a lakosságszám Pest megyében az elmúlt hét évben. Alapvetően a munkahelyek száma és elérhetősége határozta meg a válság utáni időszakban is, hogy a magyarok melyik régióban akarnak élni – legalábbis ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint folytatódott a vándorlás a szegényebb keleti és dél-dunántúli régiókból, a gazdagabb nyugati megyékbe, valamint a főváros térségébe - írja a szakszervezetek.hu. Pest megyében a 2013-2020 közötti időszakban csaknem öt százalékkal emelkedett a lakosság száma, s nem sokkal maradt el mögötte a gazdaságilag szintén az ország boldogabb részének számító Győr-Moson-Sopron sem.
- Pest megyén belül értelemszerűen a fővárosi agglomeráció számított a legnépszerűbbnek – tájékoztatott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Nemcsak az ország más részeiből érkeztek ide sokan, hiszen Budapestről is negyvenezren költöztek ki a környező településekre. Persze visszafelé is volt mozgás, nagyjából 25 ezren költöztek az agglomerációból a fővárosba. A térséget tekintve Délegyháza az abszolút első, országos szinten is ez az egyetlen település, ahol rövid idő alatt közel duplájára nőtt a lakosságszám.
JóKor címmel tájékoztató magazint kapnak a nyugdíjasok, írja az MTI. A Magyar Államkincstár kiadásában negyedévente megjelenő színes kiadvány első számát a napokban, a következő hetekben veheti kézbe a több mint 2 millió nyugdíjas, jelentette be Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kedden Budapesten. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón azt mondta, a lapban az idősek egyebek mellett egészségügyi kérdésekről, a nagyszülői gyedről vagy a Nők 40 programról is olvashatnak.
Új gyermekorvos áll munkába Újhartyánban július 1-jétől. Dr. Kovács Ákos tájékoztatása szerint egyre kevésbé tudja magas szakmai színvonalon ellátni feladatait Újhartyánon és Hernádon, ezért az újhartyáni praxist Vágány Valéria doktornőnek adja. Dr. Kovács Ákos nemcsak a két település gyermekorvosa, hanem egy budapesti kórházban is vállal ügyeletet, valamint a Magyar Gyermekorvos Társaság és Házi Gyermekorvosok Egyesülete vezetőségi tagjaként sok idejét leköti az egyesületi, szakmai, érdekképviseleti munka. Rendszeresen tart előadásokat, oktat, továbbképzéseket vezet, tankönyvet ír és újságot szerkeszt. A jövőben a praxisból senkinek nem kell majd kijelentkeznie, amikor először beteg a gyermek, vagy oltása, tanácsadása válik aktuálissá, bejelentkezik a doktornő új praxisába és onnantól automatikus az átjelentkezés. Dr. Kovács Ákos Hernádon, hosszabb rendelési idővel folytatja a gyermekorvosi munkát.
A bölcsőde falai állnak, folyik a munka az óvoda udvarán, valamint belül is elvégezték a tisztasági festést. A MÁV-val kötött szerződés alapján gyalogátkelőhely létesül a jelenlegi karos sorompó helyett. Nagy Andrásné polgármester foglalta össze az elmúlt időszak legfontosabb történéseit.
A Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola ballagó nyolcadikosai környezetvédelmi szempontból nem léggömböt engedtek a magasba, hanem fát ültettek az iskola udvarán, hagyományt teremtve ezzel.
Környezetvédők hívták fel a figyelmet a látványos, ám nagyon környezetkárosító lufiengedés veszélyeire. Egy léggömb minden esetben szemétként ér földet, útja során a villamoshálózat vezetékeibe akadva áramkimaradást okozhat, nem beszélve az állatvilágra gyakorolt hatásairól. A vízbe eső léggömböt az állatok megehetik, a zsinór csapdaként tekeredhet rájuk.
A veszélyhelyzet elmúltával dr. Riebl Antal, Délegyháza polgármestere köszönetet mondott a lakosságnak a járványhelyzetben tanúsított helytállásáért. A helyi pékek ingyen adták az árut az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, míg a település fényjátékkal mondott köszönetet azoknak, akiknek egy percre sem lankadt a figyelme három hónapig.
Ennek keretében a 10.000 fő alatti települések belterületére különböző fafajokból van lehetőség fákat igényelni. Az Agrárminisztérium a 2019 őszén indított Országfásítási Program keretében hirdette meg a programot, amelyben a 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek. A program fő célja felhívni a figyelmet a fásítás fontosságára és lehetőséget adni arra, hogy az önkormányzatok, lakóközösségek, helyi civil szervezetek a maguk eszközeivel tevékenyen részt is vehessenek településük zöldítésében. Ezen túl népszerűsíteni kívánják a Vidékfejlesztési Programot, amely komoly lehetőségeket jelenthet a vidéki települések agrárgazdasági fejlődésében, de közösségépítő szerepet is nyújt a fák közösségi eseményként történő elültetésével, későbbi fenntartásával. Sikeres igénylés esetén a fákat közösségi esemény keretében kell elültetni és az önkormányzatoknak vállalni kell a fák 5 éven át tartó gondozását.
